A változó történelmi korszakok ellenére azonban egyben biztosak lehetünk: a női mell a szépség, nőiség, vonzerő fontos eszköze marad mindig. Hát milyen is az ideális mell? A középkorban erre így válaszoltak volna: "amely pontosan beleillik a lovag tenyerébe". Az emlők nagyrészt zsírszövetből állnak, amelybe a tejmirigyek szélesen szétágazó szőlőként ágyazódnak be. A mellkason a 4-9. borda között helyezkednek el, súlyuk általában 150-400 grammig terjed, de a szoptatás idejére 800-900 grammra növekedik. Ritkán egyforma nagyok, az egyik általában egy picit nagyobb, és a méretkülönbség a terhesség után még tovább fokozódhat. A mellet sima, vékony és igen lágy tapintású bőr fedi. A bimbóudvart borító különösen vékony bőr színe változó: fiatal lányoknál és szőke nőknél rózsaszínű, a fekete hajúaknál sötétbarna, míg a barnáknál pedig világosbarna. HOGYAN FEJLŐDIK?
Gyermekkorban még semmi különbséget nem látunk a kisfiúk és kislányok melle között, teljesen egyforma a bimbóudvar és az emlőbimbó. Serdülőkorban a nemi érés megindulásával a 11-12 éves kislányoknál azonban szembetűnő változások kezdődnek:először a bimbóudvar emelkedik ki a bimbóval, majd utána a mell is növekedni kezd, mely folyamat 2-3 évig tart a lányoknál. Ezen folyamat a nemi érés első jelei közé tartozik, a szeméremszőrzet megjelenése és az első vérzés megjelenése csak 1-2 évvel később várható. Emiatt is, illetve mivel ez a külvilág számára is látható jelekkel jár, ez a folyamat sokszor zavarba hozza a fiatal lányokta, hisz először szembesülnek "nővé" érésükkel. Ekkor az emlő formája többnyire csúcsosan előreemelkedő, leginkább kúphoz hasonlító. Felnőttkorban a bimbó feletti rész laposabb, a bimbó alatti gömbölyded. A mellkas domborúsága folytán a két mell tengelye előrefelé széttér. Ekkor alakul ki az emlő végleges formája, de a sejtek növekedése valójábban csak az első terhességgel fejeződik be. Később a mirigyszövetek megfogyatkoznak, a kötőszövet, s főképp pedig a zsírszövet gyarapszik. Az emlőket 3 összetevő építi fel: a mirigyszövet, a kötőszövet és a zsírszövet, melyek aránya adja a keblek egyéni jellegét, amely minden nőnél más. A mellek mérete, formája, feszessége aszerint változik, hogy milyen arányban tartalmazzák a zsír-, mirigy- és kötőszöveteket. Érdemes tudni, hogy a fogyásra sem reagálnak egyformán: akinek a mellét nagyrészt mirigy- és kötőszövet alkotja, ha lefogy, keblének mérete, állománya nem változik lényegesen; míg akinél a zsírszövet dominál, ott bizony a keblek is arányosan kisebbek lesznek! KELL-E MELLTARTÓT VISELNEM?
A bőr ellenálló képességét ráadásul a helytelen táplálkozás, a mértéktelen kávézás, a dohányzás és a túl meleg fürdők hátrányosan befolyásolják, mely hideg vizes masszázzsal, megfelelő krémek használatával lassíthatók, ezáltal a bőr öregedése késleltethető. Fontos tehát a mindennapos melltartó viselet, melyet már serdülőkorban el lehet kezdeni, amint bizonyos nagyságot elér a mell, attól függetlenül, hogy milyen a formája. Érdemes mindig viselni: fogyókúra alatt, menstruációkor, terhesség és szoptatás alatt, különösen sportoláskor! A fém szerkezet nélküli melltartót úgy válasszuk meg, hogy az mind kosár, mind mellkaskörfogat méretében alkalmazkodjék a mellek méretéhez, mind a szoros, mind a túl laza melltartó nem tudja feladatát ellátni. Az ideális melltartó könnyű, kényelmes, a mellet jól tartja és szexisnek érzi benne magát az ember! MILYEN HATÁSSAL VAN A MELLEKRE A SPORT ÉS A TORNA? Minthogy nincs saját izomzata, így a mell tornával sajnos nem erősíthető. Mivel a nagy mellizomzat felszínén nyugszik, így annka erősítése, szilárdítása jó hatású lehet a mell tartására is. Napi 3-4 óra aktív sportolás azonban már csökkenti a mell térfogatát, és különösen nagy mellek esetén érdemes vigyázni a rázkódással járó sportokkal, mint pl. a lovaglással, tenisszel vagy futással. A hátizomzat és mellizomzat erősítésével járó sportok viszont jótékonyak lehetnek, ilyen pl. az úszás, kosárlabda vagy kézilabda. Ilyenkor érdemes külön erre a célra kapható, még rugalmasabb anyagból készülő, szoros, széles pántú melltartó viselése. A SZOPTATÁS KÁROSÍTJA A MELLEIMET?
HATÁSSAL VANNAK-E A FOGAMZÁSGÁTLÓ TABLETTÁK A MELLEKRE? A menstruációs ciklus második felében a mell az egyik természetes női hormonnak, a progeszteronnak köszönhetően teltebb, feszesebb, mirigyesebb tapintatú, gyakran érzékenyebb is. Ilyenkor bővebb a mell vérellátása, megnagyobbodnak a tejmirigy sejtjei, kitágulnak a tejjáratok, és mindenekelőtt folyadék halmozódik fel a sejtekben. Ilyenkor előfordulhat, hogy nagyobbnak érezzük mellünket; de ez nem valódi növekedés, csupán a szövetekben felhalmozódott vízmennyiség okozza a változást. Ugyanez a jelenség játszódik le akkor is, amikor fogamzásgátló tablettát szedünk. Ebben az esetben általában a két természetes női hormon, a progeszteron és ösztrogén kombinációját visszük be a szervezetbe. A tabletták esetében többnyire ugyanúgy működik a női ciklus, mint normálisan a szervezetben, ugyanazokkal a hormonokkal, csak ez esetben a tablettákból származó hormonok fejtik ki hatásukat a szervezetben. A mai modern fogamzásgátló tabletták már nagyon alacsony mennyiségben tartalmazzák a női nemi hormonokat, éppen csak annyit, amennyi a biztonságos védekezéshez szükséges, viszont mellékhatásokat már elenyésző mennyiségben okozhatnak. LEHET-E ÚGY LEFOGYNI, HOGY A MELLEK TÉRFOGATA NE VÁLTOZZON?
Ezért javasolt, hogy a fogyókúra "ésszerűen" drasztikus legyen, illetve érdemes mellette fehérjében gazdag diétát tartani és mellizom erősítő gyakorlatokat végezni. |