AZ A 9 HÓNAP

Már ősanyáink is ismerik azt a mondást, miszerint egy nő két dologért hajlandó mindent megtenni az élete során: hogy legyen, illetve, hogy ne legyen gyermeke. Nos ez az oldal alapvetően arról szól, hogyan kerülheted el, hogy teherbe ess, mikor még nem vagy készen rá. Viszont minden lány arról ábrándozik élete során, hogy egyszer majd eljön a herceg fehér lovon, megcsókol, és azt mondja: légy a feleségem. Innen már semmi akadálya annak, hogy egy csodás élményben legyen majd részetek, egy új jövevény kialakulását, fejlődését, megszületését és felnövekedését kövessétek nyomon!

A megtermékenyítés - vagyis a spermium és petesejt találkozása - és az újszülött megszületése között 10 holdhónap, 40 hét, azaz 9 naptári hónap telik el. Ezen időszak elteltével a magzat megérett a méhen kívüli életre, bár érdemes tudni, hogy a kismamáknak kevesebb mint fele kerül a szülőszobába a kiírt időpontban. Különösen az első terhesség esetén fordul elő, hogy a baba akár két héttel is tovább lebzsel a méhben - teljesen érthető módon. Ha a szülés nem következne be a 40. héten, a magzat súlya tovább gyarapszik, a haja és a körme tovább nő, illetve - magzatmáz hiányában - a bőre egyre ráncosabb lesz, pont olyan, mint a miénk egy kiadós fürdés után. Az újszülött átlagos méretei: 3200 gramm és 48-51 cm, bár az egyéni változatosság igen nagy: ez nemcsak a méretekre, de a küllemre is igaz.

A NAGY TALÁLKOZÁS

A petesejt az emberi test legnagyobb sejtje. Nagy mennyiségű tartalék tápanyagot tartalmaz, több rétegű burok védi. Önálló mozgásra nem képes, a petevezeték pete izmos fala mozgatj. Élettartama (ha nem történik megtermékenyítés) legfeljebb 2 nap, tehát minden hónapban, azaz minden ciklusod során 2 napot "vár" arra, hogy létrejön belőle terhesség vagy nem.

A hímivarsejt (spermium) ezzel szemben az egyik legkisebb sejt az emberben. Feji, nyaki és farki részre osztható. A farok segítségével képes gyorsan (mintegy 2-3 mm/perc sebességgel) mozogni. A lúgos kémhatást kedveli és táplálékként csak gyümölcscukrot használ fel. Egy ejakuláció alkalmával 60-500 millió spermium távozik a hímvesszőből. A női testben 4-5 napig maradnak csak életben; tehát ha pont ugyanabban a 2 napban találkoznak, amikor a petesejt "várakozik", akkor ez az egybeesés határozza meg a terhesség létrejöttét.

Ahhoz, hogy zigóta jöhessen létre, az ivarsejteknek találkozniuk kell, ez a folyamat biológiai nyelven a párzás, vagyis közösülés. A közösülés során a hímvessző megnyúlik és megmerevedik, a hüvely nedvessé válik. Az ejakuláció, vagyis a spermium kilövellése során a hüvelybe jutnak a spermiumok és megkezdik útjukat a petesejt felé. A megtermékenyítés helyét általában két óra alatt érik el, de ekkorra már csak 2-400 marad életben közülük. Ezzel egyidőben az egyik petefészekből kibocsátott petesejt csaknem azonnal belép a petevezeték nyílásába. Ahogy halad a méh felé, éretté válik a spermiummal való egyesülésre. Ezt az érettséget a pete néhány órán belül eléri, miközben még a petevezeték felső harmadában tart. Ebben az időpontban kell odaérnie a spermiumnak, hogy a megtermékenyítés megtörténhessen. Az egész periódus, amelyben a petesejt és a spermium egyesülhet, kevesebb, mint 24 óra. A hímivarsejtek megkezdik a petesejtet védő burok lebontását, majd közülük CSAK EGY bejut a petesejtbe. A spermiumnak csak a feji része jut a petesejtbe, a nyak és a farok kint marad. Amint bejutott egy hímivarsejt, a petesejt töltése megváltozik, lehetetlenné téve, hogy további spermiumok jussanak be. A férfiaknál az ejakuláció különlegesen kellemes érzésekkel jár együtt. A nőknél a csikló és a hüvely izgatása válthat ki hasonló érzést, az orgazmust.

Ha egy férfi nem képes a megtermékenyítésre, sterilnek nevezik. Ennek leggyakoribb oka, hogy a spermiumjai között nincs elég életképes. Ettől azonban még a szexuális élvezetre képes lehet. A nőknél a megtermékenyülésre való képtelenséget meddőségnek nevezik. Ha egy férfi nem képes közösülni (legtöbbször ez azt jelenti, hogy nem képes erekcióra), impotens. Az impotenciának is különböző formái vannak, oka szervi és lelki lehet. A nők esetében, ha nem képesek szexuális örömöt érezni, frigiditásról beszélünk. A frigid nő képes lehet megtermékenyülni és gyermeket is szülni. A megtermékenyített petesejt (zigóta) osztódni kezd, majd beágyazódik a méhben.

AZ ELŐRE RÖGZÍTETT JÖVŐ

A gyermek fontosabb fizikai tulajdonságai már a fogamzás pillanatában meghatározódnak, amikor az apa hímivarsejtje az anya petesejtjével zigótává egyesül. A zigóta osztódásával létrejövő, gyorsan szaporodó sejtcsoportokból fejlődik ki az embrió. A genetikai információt az embrió minden sejtjében 46 (23 anyai és 23 apai) kromoszóma hordozza. A kromoszómákat kisebb egységek: a gének láncolata építi fel.

A fejlődő csecsemő bizonyos tulajdonságait - például hajszínét - egy génpár határozza meg, míg más jellegzetességeit: magasságát, testnagyságát, intelligenciáját több gén alakítja ki, ezért e sajátságok öröklődése is bonyolultabb.

A magzat nemét a hímivarsejt nemi kromoszómája határozza meg, amely vagy X (nőnemű), vagy Y (hímnemű). A petesejt és a hímivarsejt is 23-23 kromoszómát tartalmaz, köztük 1 nemi kromoszómát. A petesejt kromoszómája mindig X. Ha X kromoszómájú (XX) hímivarsejt termékenyíti meg, a gyermek lány lesz, ha Y kromoszómájú, akkor fiú (XY).

Az egyesüléskor az anyai és apai eredetű kromoszómák és gének is megtalálják a párjukat. Ez az a pillanat, amikor az öröklött tulajdonságok rögzülnek a jövendő utódban. A megtermékenyített petesejt (a zigóta) a méh felé vándorol, s eközben 2-3 óránként osztódik. A megtermékenyítést követő héten a növekvő sejthalmaz a méh belső felszínébe ágyazódik. Mire a terhesség gyanúja felmerül, a korábbi petesejt már megkezdi embrióvá és méhlepénnyé való átalakulását, tizenkét hét elteltével pedig már megformálódott emberi magzat lesz belőle. Az anyai és az apai kromoszómák egyesülésekor tehát: egyedi, új és önálló emberi Élet jön létre: a közös gyermek.

A MEGTERMÉKENYÍTETT PETESEJT ÚTJA

Amikor a petefészekből kiszabadult petesejttel egyesül a sok millió kilövellt spermium egyike a petevezetékben, akkor megtörténik a megtermékenyítés. A hímivarsejt magja összeolvad a petesejt magjával, genetikai anyaguk egyesül, és ez sejtosztódások sorozatát indítja meg: a megtermékenyített petesejt kettéosztódik, majd a keletkezett két új sejt újabb osztással megduplázza önmagát és így tovább... A hímivarsejt rendszerint akkor termékenyíti meg a petesejtet, amikor a vándorlása során körülbelül a petevezeték egyharmadáig ér el.

A megtermékenyített petesejt sokszori osztódással sejthalmazzá alakul.
E gyorsan osztódó sejtcsomó a petevezetéken át a méh felé halad, és nagyjából a megtermékenyítés utáni hetedik napon a méh nyálkahártyájába ágyazódik, ahol hetek alatt embrióvá és méhlepénnyé alakul.

A TERHESSÉG JELEI

A terhesség (graviditás) a szervezetben számos élettani változást idéz elő: érinti a központi idegrendszert, a szív és érrendszert (a kardiovaszkuláris rendszert), a vért, a légzést, az anyagcserét, továbbá a májat, a vesét, az emésztőrendszer működését, a savbázis egyensúlyt, a víz és elektrolit-háztartást, a csontrendszert, a kültakarót, az endokrin szerveket. Tehát azt mondhatjuk: a terhes nő egész szervezete részt vesz a folyamatban annak érdekében, hogy a terhesség fennmaradjon, a magzat zavartalanul fejlődjön, és egészségesen megszülessen.
Minden nő és partnere számára érthetően fontos, hogy minél előbb megtudják, hogy terhes lett-e a nő, tehát, hogy felismerjék a terhesség jeleit. A nők többsége akkor keresi fel nőgyógyászát, amikor aktív szexuális életet él, amikor kimarad a menstruációs ciklusa, és amikor a terhesség első jeleit tapasztalja. A terhességnek vannak gyanujelei, valószínüsítő, továbbá biztos jelei:

A gyanujelek azok, amelyek az egész szervezetre vonatkoznak, és előfordulhatnak nem terhes állapotban is. A terhesek 50-60 százalékánál már korán, a fogamzás utáni harmadik, negyedik héttől kezdődően tapasztalhatók. Ezek szubjektív érzések, az idegrendszer változásával függnek össze, és a központi idegrendszer labilitásával magyarázhatók. Ilyen pl. az émelygés, hányinger, hányás, fokozott nyálelválasztás, ételek megkívánása vagy azoktól való undorodás, szagokkal szembeni érzékenység. Közismert például, hogy a dohányzó nők a terhesség kezdetén gyakran megundorodnak a dohányfüsttől. Ezek a tünetek főleg reggel, éhgyomorra jelentkeznek.

A valószínűségi jelek a nemi szerveket és az emlőt érintő elváltozásokban mutatkoznak meg, valamint ebbe a csoportba sorolható a pozitív terhességi teszteredmény is. Leggyakoribb jel a havivérzés kimaradása. A rendszeresen menstruáló nőknél 3-4 napos vérzéskimaradás esetén feltétlenül gondolni kell a terhességre, bár a vérzés egyéb okok miatt is elmaradhat (pl. betegség, endokrin zavar, klíma- és életmódváltozás, pszichés megterhelés).
Ebben az állapotban igen gyakran tapasztalható a hüvelyváladék indok nélküli mennyiségi megváltozása, amely a fokozott hüvelyi vérbőségből adódóan alakul ki. A nőgyógyászati vizsgálat során a hüvely lilás elszíneződését, a méh megnagyobbodását és felpuhulását tapasztalja az orvos. Az emlő megduzzad, érzékennyé válik, a bimbóból előtej (colostrum) ürülhet. Ezeket az elváltozásokat azért nevezzük valószínűségi jeleknek, mert a tünetek együttes előfordulása csak valószínűsíti a terhességet, de külön-külön csaknem mindegyik mutatkozhat terhesség nélkül is.

Biztos jelek azok, amelyek a petére, a magzatra és mellékrészeire (magzatvíz, köldökzsinór, méhlepény), vagy a magzat életműködéseire vonatkoznak (szívműködés, magzatmozgás). Kimutatásuk a terhesség időtartamától és nagyságától függ, a korszerű ultrahangtechnikával már korai stádiumban biztosan diagnosztizálható (a méhűrben petezsák megjelenése, benne embrió, szívműködés, mozgás alapján).

A TERHES NŐK HÁNYINGERE A KISBABÁT VÉDI

Közismert tény, hogy a terhesség első három hónapjában a nők többsége folyamatos hányingerrel küzd. A Liverpool-i Egyetem tudósai megfejtették, mi az émelygés valódi oka, ami a terhes nők nyolcvan százalékának reggelét megnehezíti. Szerintük megdőlt az eddigi tétel, miszerint az erős hormonális változások okolhatók a reggeli rosszullétért. Az émelygés valójában azért van, hogy a megakadályozza a nőket, hogy olyan élelmiszereket fogyasszanak, melyek árthatnának a hasukban lévő babának. Legalábbis erre az eredményre jutottak 56 vonatkozó tanulmány kiértékelése után a Craig Robert körül lévő angol tudósok. A tanulmányok 21 országból származnak, értesült a BBC News.  Annak is megvan a magyarázata, miért ér véget a reggeli rosszullét a terhesség első harmada után. Az első három hónapban megy át ugyanis a magzat a legfontosabb fejlődésen. Ebben az időszakban dől el például az is, hogy egy terhesség megmarad-e vagy elvetél a kismama.

A SZÜLÉS VÁRHATÓ IDŐPONTJÁNAK KISZÁMÍTÁSA

Mikor teherbe esel, már kéthetes terhes vagy! Hivatalosan a terhességet rendszerint az utolsó menstruációs ciklus első napjától számítják. Azonban rendszerint két héttel a kimaradt ciklus után 6 hetes terhességről beszélhetünk. A terhesség időtartama 266 nap (38 hét) a fogamzástól számítva vagy 280 nap az utolsó menstruációs ciklustól számítva (40 hét). Az "esedékesség idejét" úgy számítják ki, hogy 3 hónapot levonnak a legutolsó menstruációs ciklus első napjától számított időből és hozzáadnak 7 napot. Ez csak egy hozzávetőleges kalkuláció és a gyermekszületéseknek csak 10%-áról mondható el, hogy pontosan a kiírás napján következtek be. Akkor mondható el egy kisbabáról, hogy teljes időre jött a világra, ha a terhesség kihordási ideje 36-42 hét, +/- 2 hét eltérés lehet a megállapított időhöz képest. A terhesség első felében az ultrahang 7 napos pontossággal meg tudja határozni az időpontot.
Ha kíváncsi vagy, a legkönnyebben itt számolhatod ki terminusod időpontját.

A MAGZAT FEJLŐDÉSE

Első trimeszter (1-3. hónap)

1. hónap: A megtermékenyített petesejt néhány órával az egyesülés után osztódni kezd, és elindul a petevezetőkön keresztül a méh felé. A harmadik hét végére a szedercsíra beágyazódik a méhfalon lévő nyálkahártyába - kb. hét nappal a megtermékenyülés után. A csíra sejtjei két irányba fejlődnek: egyik részükből az embrió lesz, másik részükből a köldökzsinór, magzatburok, méhlepény. A beágyazódás a megtermékenyülést követő 12. napon fejeződik be. Ha ebben az időszakban kettéosztódik a csíra, ikerpár lesz az eredmény. A baba kb. 0,5 mm.

2. hónap: Az ötödik héten a baba kb. 2 mm. Kezd kifejlődni a gerince, agya, izmai, csontjai és kezdetleges szíve is. A hatodik héten a baba szíve verni kezd. Kialakul ekkorra a nyaka, a kezdetleges agya és kis végtagkezdeményei is vannak. Egy héttel később a baba arcán már felismerhetők az orrnyílások, ajkak és a szeme is áttűnik a bőre alól. Szíve már 145-öt ver percenként. Hossza fél centiméter. A 8. hétre a baba összes fő belső szerve megvan, bár még fejletlenek. Már pontosan kivehetőek a kéz- és lábujjak. Kialakul a felső ajak és az embrió orrhegye, befejeződik a szív felépülése. Ide-oda mozog, de ezt a mama még nem érzi. Másfél grammot nyom, és kb. 1,2 centiméter hosszú a feje tetejétől a farokcsontig. Ezzel a héttel fejeződik be az embrionális szakasz, véget ér a szervek formálódásának időszaka. Ettől kezdve a babát hivatalosan magzatnak (fötusz) nevezik.

3. hónap: A 9. héten a baba kb. 2-2,5 cm. Végtagjai, ujjai, lábujjai hosszabbodnak. Van már szeme és szemhéja, látszanak az apró fül kagylóvonalai. A 10. hétre fejlődik ki teljesen a köldökzsinór, amelyen keresztül a vér oxigént és táplálékot szállít a babának. Mind a húsz tejfog kezdeménye felismerhető az állkapocscsontban. A magzat kb. 13 grammos és 2,8 centiméteres. A baba valamennyi szerve kifejlődik a 11. hétre, kialakul a gerincoszlopa is. Megfelelő ultrahangkészüléken már meg lehet mondani, hogy fiú-e, vagy lány. Az első trimeszter végére belső szervei teljesen kifejlődnek, már csak növekedniük kell. Még mindig nem érezhető, de sokat mozog, forgolódik. A hangszalagjai kifejlődtek és mivel az agya is teljesen kifejlődött, már érezhet fájdalmat.

Második trimeszter (4-6. hónap)

4. hónap: A magzat fejecskéjén a 14. héten jelennek meg az első hajszálak, és kezd nőni a szemöldöke is. Kialakul az apró fülkagylók jellegzetes formája. A baba már kortyolgatja a magzatvizet, és a vese megkezdi a vizelet-kiválasztást. A 15. hétre kinőnek a körmei.  Már hallja az őt körülvevő hangokat, nemcsak a mama szívverését, gyomrának korgását, hanem a kívülről jövő zajokat is. A 16. héten már a homlokát is tudja ráncolni, és időnként forgatja a szemét. Selymes pihe kezd nőni a bőrén. Sokat mozog, és azok a mamák, akik már szültek, már ekkor érezhetik a magzatmozgásokat. Egy héttel később már szopja az ujját, és időnként grimaszokat vág. Kialakulnak a fogkezdemények. A csontocskái szilárdulni kezdenek. Bőven van még helye, a magzatvízben úszkál, mozog, forog.

5. hónap: A 18. héttől kezd el a baba testén hőszabályozó zsírréteg képződni. A szem ideghártyája már reagál a fényre. Bőre vöröses, állát, homlokát finom pihék borítják. Az első szülő kismamák rendszerint ekkor érzik meg először a baba mozgását. A tejfogcsírák mögött fejlődni kezdenek az állandó fogak csírái is. A bőrén védő viaszréteg, más néven magzatmáz képződik. A 20. héttől a baba szívhangjai már egyszerű sztetoszkóppal is hallhatók. Súlya kb. 250 gramm, a fejtetőtől a farkcsontig mért hossza kb. 13 centiméter. Ha erősebben rugdos, már a papa is érezheti a baba mozgását, ha ráteszi a kezét a mama hasára. A 21. héttől már elég fejlettek a baba külső nemi szervei ahhoz, hogy ultrahanggal meg lehessen állapítani a nemét. Már különbséget tesz a zajok között, a túlságosan hangos, dübörgő zenére ijedt rúgkapálással válaszol. Képes megkülönböztetni a keserűt az édestől. A leánymagzat petefészkében több mint hatmillió éretlen tüsző várakozik arra, hogy egyszer majd valamelyikből utód szülessen.

6. hónap: A 23. héttől képes a baba a fájdalomérzékelésre. Bőre ráncos, sokat kell még húsosodnia. Néha csuklik, ilyenkor a mama anyukája ütemes kis rángásokat érzékel. A 24. héttől a megszületett baba már koraszülöttnek számítana. Életfontosságú szervei elég fejlettek ahhoz, hogy életben maradjon egy kis ideig, de a tüdeje még nem tudná önállóan ellátni a feladatát. Idegsejtjei is még csak most fejlődnek ki. A 25. héttől felgyorsul a baba gyarapodása. Mostantól hetente kb. 1 cm-t nő, egyre jobban hízik. Felismerhető alvási ritmusa van. Bár továbbra is élénken mozog, egyre kevesebb helye van a forgolódásra. Tüdeje folyamatosan fejlődik, de tökéletes csak a születés idejére lesz. Bőre egyre vastagabb, és egész testét elborítja már a pihe. Ha megszületne, nagyobb esélye lenne az életben maradásra, mert a légzésszabályozása már működne. A 27. héten nyitja ki először a szemét és képes pislogni. A sötétséget és a világosságot már meg tudja különböztetni egymástól.

Harmadik trimeszter (7-9. hónap)

7. hónap: A 28. héttől a magzatnak már egyre kevesebb helye van mocorogni.  Súlya már ezeregyszázötven gramm, ami nagyjából a várható születési súly harmada. Teste huszonöt, lábacskái pedig öt és fél centiméter hosszúak. Testének arányai már körülbelül olyanok, amilyenek születéskor is lesznek. Mostantól, ha megszületik, orvosi ellátás mellett nagy esélye van az életben maradásra. A babák kilencven százaléka ekkor már fejvégűen helyezkedik el. Ez azonban a szülésig még többször is változhat. A baba agya növekszik és fejlődik. Meg tudja különböztetni az édes és savanyú ízeket. A hallása tovább fejlődik, erős hangokra megugrik, rugdosni kezd. Esetenként már  meg lehet különböztetni a pocakon keresztül a fejét a popsijától. A 30. héttől észrevehetően kevesebbet mozog a baba. Hetente kb. 200 g-ot hízik. Már képes testhőmérsékletének szabályozására is. A 31. héttől mozdulatai már néha fájdalmasak lehetnek a mama számára. Bőrét vastag magzatmázréteg borítja. Körmöcskéi már ujjai hegyéig érnek.

8. hónap: A 32. hétre lesz a tüdeje elég fejlett ahhoz, hogy ha megszületne, nagy esélye volna az életben maradásra, speciális ellátás mellett. A kisfiúk heréi a lágyékból leszállnak a herezacskóba. A magzat súlya ezernyolcszáz gramm, hossza harminc centiméter. A bőr alatti zsírszövet megvastagszik, bőre kisimul. A baba a nap 90-95%-át átalussza, valószínűleg néha álmodik is. Az alvás és ébrenlét ciklusok EEG-vizsgálattal is kimutathatók. Ez azt jelenti, hogy a picinek nem születése után kell majd megtanulnia aludni, valamiféle ciklikusság már a pocakban is kialakul. A 33. hétre már teljesen kifejlődik a baba, már csak híznia kell, és felkészülnie a szülésre. Mozgását a mama legalább 10-szer kell, hogy érezze egy nap. Most már minden valószínűség szerint fejfekvéses helyzetbe fordult. A 35. héten meg tudja különböztetni a fényt és a sötétséget. Ha megszületne, már optikai mintákat is képes volna felismerni. Gyorsan hízik, haja és körmei is megnőnek. Első terhességnél kb. a 36. héten süllyed le a baba feje, és foglalja el helyét a medencében. Többedik terhességnél erre valószínűleg csak közvetlenül a szülés előtt kerül sor. A legtöbb kisbaba fejét már félcentis haj borítja. A testét borító piheszőrök lassanként eltűnnek, legtovább a karján, hátán és a fülcimpáján maradnak meg.

9. hónap: A betöltött 37. héttől kezdve már bármikor sor kerülhet az érett kisbaba születésére. Tüdeje teljesen felkészült a levegő légzésére, amit gyakorol is. Mivel levegője nincs, sok magzatvizet nyel, és ettől gyakran csuklik. A körmöcskék túlnőnek az ujjbegyen. A kislányok nemi szervénél a nagyajkak eltakarják a kisajkakat. A petefészkek csak születés után foglalják el végérvényes helyüket. A 39. héttől gyűlik a baba beleiben a sötét, ragadós magzatszurok (mekónium), ami a születés után nem sokkal távozik az első széklet formájában. A 40. hétre teljesen készen áll a baba a születésre. Valójában nagyon ritka az olyan baba, aki a szülés várható napján születik meg, sokan még váratnak magukra néhány napot, de akadnak olyanok is, akik hamarabb jönnek. Amíg minden rendben van a babával, aggodalomra, türelmetlenségre semmi ok. Az átlagos születési súly érett, időre születő babák esetében háromezer-négyszáz gramm, teljes testhosszuk ötven centiméter. A 41-42. héten a baba súlya már nem nő tovább, sőt, csökkenhet is. A szülés számított napja után már túlhordásról beszélünk. Orvosi szempontból ennek semmiféle előnye sincsen. Mivel a kockázat napról napra nagyobb, igen sok kórházban a szülés megindítása mellett döntenek. Addig is naponta szükségesnek tartanak különféle vizsgálatokat, így rendszerint befektetik a kismamát a kórházba.

Forrás