A 10 HOLDHÓNAP

Elérkeztünk a terhesség tizedik hónapjához, amely a 37-40. hetet jelenti. Azért hívjuk 10. hónapnak, holott csak 9 hónapig tart a terhesség, mert a szakemberek holdhónapokban számolják a terhességet. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy melyik hosszúságú hónapban történt a fogantatás és melyik hónapban történik a szülés, minden holdhónapot 28 naposnak veszünk, így minden terhesség azonos időtartamú: pontosan 280 napos. Ez az időszak a szülésre való felkészülés jegyében telik el.

HONNAN LEHET TUDNI, HA ITT AZ IDŐ?

Szülés várható időpontja

Ez a kérdés szinte minden terhes anyukában felmerül a 9 hónap során és némi félelemmel vegyes érzéssel gondolnak a szülés megindulására. De az is igaz, hogy még olyan nem volt, hogy egy szülni induló nő ne vette volna észre, mikor eljött az idő! Azért nézzük, mik az egyértelmű jelei annak, ha közeleg a kis jövevény világra jötte! Az itt felsorolt korai tünetek a segítségedre lehetnek abban, hogy felismerd, ha eljött az idő. Azt persze senki nem tudja megmondani előre, hogy mikor fogsz pontosan szülni, bár a nőgyógyászodnál az első terhes-gondozáson megmondják azt a legvalószínűbb időpontot, amikor a szülés várható. Ez az ún. terminus, amelyről tudnod kell, hogy ez egy közelítő szám, amelytől teljesen normálisan is eltérhet a szülés időpontja mínusz vagy plussz 2 héttel. Azt sem lehet előre megmondani, meddig fog tartani az az időszak, amíg megszületik a baba, vagyis azt, hogy meddig fogsz vajúdni. A számok alapján az első gyermekes nők 12-16 órát, a többedik gyermekesek 6-8 órát vajúdnak. Ezek csak körülbelüli adatok, a vajúdás és szülés mindenkinél másképp zajlik le!

Terminus kiszámítása

28 napos ciklus esetén az utolsó rendes menstruációtól számított 280. nap. Az egyik kiszámítási módja: az utolsó rendes vérzés kezdőnapjától visszaszámolunk 3 hónapot, és a dátumhoz hozzáadunk 7 napot. Ha a ciklus hossza eltér a 28 naptól, úgy az eltérő napok számát hozzáadjuk, vagy elvesszük. A szülés várható időpontja sok szülésből számított átlagot jelent. Annak valószínűsége, hogy a terhes nő valóban ezen a napon fog megszülni mindössze 5%. Ellenben annak a valószínűsége, hogy a terhes a számított időpont előtt ill. után 2 héttel fog szülni, már 85%.

Szülés megindulásának jelei:

Valahogy könnyebb.

Ahogy közeledik a szülés napja, érezheted, hogy a baba feje lesüllyed, rögzül a medencében. Ez megkönnyíti a légzést, ugyanakkor több nyomás nehezedik a hólyagodra, így többet kell majd WC-re járnod. A többedik terheseknél a könnyebbedés csak közvetlenül szülés előtt következik be.

A nyákdugó egy véres, kocsonyás váladék, ami a méhszájat zárja le hermetikusan a terhesség végéig. Mikor elkezd nyílni a méhszáj, akkor kilökődik. Van, aki még aznap, van, aki csak hetek múlva szül utána. Ez nem azonos azzal, mikor a magzatvíz elfolyik, ilyenkor a baba még a magzatburok biztonságában van. Bár ez egy korai jele a szülés megindulásának, még több napod, sőt akár 1-2 heted is hátra lehet a szülésig! Mint bármikor a terhesség folyamán, ha vérzést észlelsz, azonnal beszélj az orvosoddal!

Már lehet, hogy korábban is voltak az ún. Braxton-Hicks összehúzódások, amelyek fájdalmatlan, általában 20 percenként jelentkező méhösszehúzódások, ez a méh felkészülése a szülés közbeni méhösszehúzódásokra. Ha bizonyos rendszerességgel jelentkeznek, érdemes elkezdeni mérni az időtartamukat az egyik elejétől a következő elejéig. Mérni kell egy órán keresztül, és feljegyezni az erősségüket, időtartamukat. Ha szabályos időközönként jelentkeznek, fel kell hívni az orvost, vagy a kórházban a szülésznőt, és ő megmondja, mikor kell a kórházba indulni. Azok az összehúzódások, amelyek 5 percenként jelentkeznek, 40 másodperc hosszúak és egyre erősödnek, legalább egy órán keresztül, általában azt jelzik, hogy ideje bemenni a kórházba.

A babát védő magzatburok a vajúdás folyamán bármikor megrepedhet. A nők csupán 10%-ánál történik ez a korai szakaszban, úgyhogy nem kell ezt megvárni az orvos felhívása előtt. Ha megtörténik, elfolyhat a magzatvíz erős sugárban, mintha bepisilnél, vagy csordogálhat cseppenként. Ha elment a magzatvized, azonnal hívd az orvost, ne ülj kádba és ne élj házaséletet, mivel ezek fertőzést juttathatnak a méhbe. Zuhanyozni szabad az orvos engedélyével. Az orvos azonnal be fog hívni a kórházba, mert a babát már nem védi a magzatburok a fertőzésektől. A szülés ezután általában 12 órán belül megindul, vagy meg kell indítani a fertőzések elkerülése érdekében.

A SZÜLÉS MEGINDÍTÁSA

Vannak olyan esetek, amikor a szülést mesterségesen kell megindítani valamely anyát vagy magzatot veszélyeztető okból, ilyen lehet például a súlyos terhességi mérgezés, a magas vérnyomás, a 2 héten túli túlhordás, méhlepény elégtelen működése, terhességi cukorbetegség. Ezt a következő módszerek egyikével teszi az orvos:

MILYEN SZÜLÉSEK VANNAK?

Természetes szülés

Természetes szülésnek nevezzük azt a folyamatot, melyet ősanyáink is követtek, a természet rendjébe nem beavatkozva, hagyni a szülést a maga természetes útján lejátszódni. Ez azt jelenti, hogy függetlenül a szülés kiírt időpontjától (persze csak az anya és a magzat egészségét nem veszélyeztető mértékig) hagyják a babát akkor megszületni, amikor ezt ő akarja. Nem indítják meg a szülést oxitocin infúzióval vagy burokrepesztéssel, hanem megvárják, míg az magától lezajlik. Lényegében ha nincsen semmi probléma a terhességgel, illetve a magzattal, akkor normálisan ezt követik a mai gyakorlat során is. Ettől akkor térnek el, ha bármiféle rendellenességet tapasztalnak a terhességgel (pl. toxémia), a magzattal (pl. mérgezéses állapot a méhben), illetve ha a túlhordás több mint 2 hét.

Gátmetszés

Magyarországon szinte valamennyi először szülő nőnél végeznek gátmetszést, más országokban sokkal ritkábban. A szakemberek sem értenek egyet abban, melyik eljárás szolgálja inkább az anya és a magzat érdekeit. Amikor a magzati fej a szeméremrés­ben mutatkozik, akkor a vajúdó már úgy érzi, hogy "szinte szétreped a gátja, annyira feszülnek a szövetek". Az orvos ekkor felméri, hogy valóban fennáll-e a gát, kisajkak, csikló, vagy a hüvely berepedésének veszélye. Amennyiben igen, akkor gátmetszést végez, megelőzve ezzel a felsorolt szövetek sérülését. A megfelelően végzett gátmetszés a kitolási szakaszt is megrövidíti, a magzat fejének kigördülését megkönnyíti. Tudni kell, ha nem történik gátmetszés, fennáll a veszélye egy súlyosabb repedésnek a gát területén, amely után a hüvely és a gát úgy nézhet ki, mintha egy kisebb fajta bomba robbant volna ott fel. Több irányban, zegzugosan, különböző mélységű, esetleg a szomszédos szervekbe hatoló repedések jöhetnek létre. A hüvely tartósan tágult állapota pedig a kötőszövetek túlnyúlását eredményezheti, mely a későbbiekben méhsüllyedéshez, vizelettartási képtelenséghez, a szexuális élet elégtelenségéhez vezethet.

Programozott szülés

A szülés művi megindítása. Ebben az esetben, ha a kismama elérte a várt szülés idejét, és meg vannak a feltételek, az orvossal történő megbeszélés alapján alkalmazható a programozott szülés. Kizárólag a kórházban történhet, folyamatosan ellenőrizni kell ugyanis a magzat szívhangját. El kell különíteni a szülésindítástól, amelynek valamilyen anyai vagy magzati oka van.

Feltételei:

Császármetszés (Sectio caesarea)

A magzatnak a természetes szülőutak megkerülésével, műtéti úton való megszületése. Elvégezhető úgynevezett életmentő javallatra, amikor a magzat méhen belüli oxigénhiányos állapota, súlyos terhességi mérgezés, fenyegető méhrepedés, fenyegető hegszétválás, idő előtt levált lepény, vagy az anyai keringés összeomlása képezi az indikációt.. Megelőzésképpeni javallatra pedig az anyai okok között szívbetegség, szembetegség (magas dioptriás szemüveg viselése), vesebetegség, terhelő szülészeti események (pl.: teherbeesés előtt hosszantartó sterilitás, "lombik- bébi", többszöri spontán vetélés, előzetes császármetszés), szűk vagy deformált medence; magzati okok között fekvési és illeszkedési rendellenességek, téraránytalanság szerepelhet. A műtét történhet altatásban, spinális vagy epidurális érzéstelenítésben.
Kérésre nem szabad elvégezni! Vannak országok, ahol a kismamák kérésére is végeznek császármetszést. Ez nem elfogadható, hisz a császármetszés rutinműtét ugyan, de nagyműtét, komoly megterheléssel és komoly kockázattal. Ezeket el kell fogadni abban az esetben, ha a beavatkozás elhagyásából fakadó kockázat magasabb a műtét jelentette kockázatnál, de nem hagyható figyelmen kívül olyan esetekben, ahol pusztán a beteg kérésére történne a beavatkozás. Mindazonáltal a császármetszések gyakorisága a műtéti technika javulásával, valamint a megelőzés szemléletű szülészet elterjedésével egyre növekszik. Ám ez a növekedés a szülő nők és magzataik egészségének teljesebb védelmét szolgálja.

Alternatív szülés

A szülés során a szülő nőé a főszerep, ezért sok helyen már maximálisan alkalmazkodnak az igényeihez. A szülésre be lehet vinni kedvenc zenét, párnát, kabalafigurát. Fontos, hogy az alternatív technika nem veszélyeztetheti a szülést, ilyenkor is szükség van minden szokásos vizsgálatra. Nem kötelező a beöntés és borotválás, és a szülések fele gátmetszés nélkül zajlik le. Sokan szeretnek a meleg vizű kádban vajúdni, ahol a szülésznő ugyanúgy meg tudja vizsgálni a magzat szívhangjait egy vízben is használható műszerrel, mintha a szülőágyon feküdne. A görcsök idején segítséget jelenthet a bordásfal, a gumilabda, a kötél, az alacsony vagy a széles ágy. A vajúdás után aztán megválasztható a szülés módja: szülőszéken, szülőágyon, fekve vagy térdelve.

Otthonszülés

Egyre több várandós nő szül Európában és Magyarországon is saját otthonában, nem kérve a szülőszobák általuk megfogalmazott ridegségéből. Döntésük abból a belátásból fakad, hogy a szülés természetes folyamat, és a komplikációktól való túlzott félelem maga is bonyodalmakat okozhat. Ezen módszernek számos követője és ellenzője is van, hisz a születés pillanata rengeteg potenciális veszélyforrást hordozhat magában a szülés körüli pillanatokban. Ezért a módszer ellenzőinek fő érve, hogy nincs az anya és baba megfelelő biztonságban, és ha bármiféle komplikáció lépne fel a szülés során, nem tudnak megfelelő ellátást kapni, ami akár az anya, akár a baba életébe is kerülhet. Talán a kompromisszumos megoldást az egyre inkább terjedő apás és alternatív szülőszobák jelentik a kórházakban, ahol magányba vonultan, nyugodt, csendes környezetben hozhatják világra babáikat a szülő nők.

A SZÜLÉS SZAKASZAI

Az elso fázisban a rendszeres fájástevékenység hatására a méhszáj tágulni kezd, végül eltunik; míg a második szakaszban pedig megszületik a baba. Az első szakaszban segít, ha a szülő nő járkál, talpon van, így a baba fejének nyomása is tágítja a méhszájat. A méhszájnak kb. 10 centiméteresre kell nyílnia ahhoz, hogy a baba elindulhasson a szülőcsatornában. A második szakasz az, amikor a baba megszületik. A fej ekkor nyomhatja a végbelet, amitől olyan érzése lehet a szülő nőnek, mintha WC-re kellene mennie. Lényegében van még egy harmadik szakasz is, a lepényi vagy placentáris szakasz, amikor a méhlepény születése következik be.

Első szakasz: vajúdás

A vajúdás során a méh eddig is tapasztalt összehúzódásai rendszeressé válnak. Ez a szakasz a leghosszabb, ami első gyermek esetében általában 8-12 óráig eltart, de természetesen lehet jóval rövidebb, de jóval hosszabb is. Az összehúzódások, melyek kezdetben enyhék és rendszertelenek, mostanra felerősödnek, és egyre sűrűbben következnek egymás után. Bár az első szakaszban javarészt aránylag könnyen boldogulunk, nem árt, ha ilyenkor is van mellettünk valaki. A szülés leghosszabb, legfárasztóbb időszaka ez a néhány óra, amíg teljesen kitágul a méhszáj. A méhösszehúzódások egyre hevesebbek, egyre hosszabb ideig tartanak, s ahogy csigalassúsággal múlnak az órák, a kismama is egyre fáradtabb. Ha sem a magzatnál, sem édesanyjánál nem lépnek fel sürgős beavatkozást igénylő szövődmények, nincs különösebb jelentősége annak, hogy hány óra telik el a születésig. A vajúdás során általában a méhszáj eltűnését megelőző órában érkezünk el holtponthoz. Az összehúzódások ekkor a leghevesebbek. Ilyenkor van óriási jelentősége a személyre szabott, együtt érző támogatásnak, masszázsnak, borogatásnak.

Az első szakasz vége felé bekerülünk az ún. átmeneti szakaszba, mely akár egy óráig is eltarthat. Az átmeneti szakaszban a gyermek lefelé indul a szülőcsatornában, és erős késztetést érzünk rá, hogy nyomni kezdjünk, holott a méhnyak ekkor még nem tágult ki teljesen. A tanult légzéstechnikák segítségével ellent tudunk állni ezeknek a nyomásingereknek.

Második szakasz: kitolás

A szülés második része a kitolási szakasz. Amikor a méhszáj teljesen kitágult és a magzati koponya belépett az anyai kismedencébe - elkezdődik. A kismedence ízületei a terhesség alatt valamelyest fellazulnak, pár millimétert tágulnak. A koponya nincs teljesen elcsontosodva, ezért a varratok és kutacsok mentén megnyúlik, kissé deformálódik, hogy jobban átférjen az anyai medencén. Ez a deformálódás a szülés utáni napokban megszűnik és az újszülöttnek 3-4. napra már szép szabályos formájú feje lesz. A koponya egyre mélyebbre kerül, ilyenkor a vajúdó általában feszülést érez a gáton, majd hamarosan székelési ingert, melyet a magzat fejének a végbélre gyakorolt nyomása okoz. Ezeket hívjuk tolófájásoknak. Az inger egyre erősödik, ahogy a koponya mind lentebb kerül a kismedencében. A kismama ilyenkor önkéntelenül is erőlködik, nyomni kezd. A szülésznő és a szülészorvos irányítja a nyomást. Leghatékonyabb, ha a méhösszehúzódásokkal szinkron, a hasprést alkalmazva folyamatosan nyom a szülőnő. A fájás kezdetén mély levegővételt követően, a levegőt bent tartva, a szemet, szájat becsukva tud optimális tolóerőt kifejteni. Amikor úgy érzi, hogy levegőt kell cserélnie, akkor egy gyors kilégzést, majd ismételt mély belégzést követően újult erővel kell nyomni. Általában egy méhösszehúzódás alatt három légvétel és nyomás történik. Ez alatt a fej előrehajtása és a test összegömbölyítése fokozza a hatékonyságot.

A fájás elmúltával minden izmot jó ellazítani és nyugodtan, mélyeket lélegezni. A vajúdónak és magzatának is sok oxigénre van ilyenkor szüksége. Ideális esetben a méhösszehúzódások 2-3 percenként jelentkeznek, és fél-egy percig tartanak. A magzat megszületése szinte mindig egy fájás alatt történik. Ha a legnagyobb méretű test­rész, a fej megszületik, akkor már a kisebb átmérőjű és képlékenyebb vállak, majd a törzs és a végtagok általában könnyen kicsúsznak. A gát védelmét és a magzat megszületésének kézzel történő segítését általában szülésznő végzi. Fontos, hogy a fej lassan gördüljön ki, mert a hirtelen, nagy erővel történő megszületés általában repedéseket okoz. A kitolási szakasz a magzat megszületéséig tart. Hossza először szülőknél általában 45-60 perc, többedszer szülőknél lehet jelentősen rövidebb is. Az epidurális érzéstelenítésben zajló szüléseknél, mivel a vajúdó kevésbé érzi a nyomásingert, általában vala­mivel hosszabb a szülés második szakasza

SZÍVHANGOK, MAGZATMOZGÁS

Ebben az időszakban a magzati szívhangok jól hallhatók a hasfalon keresztül, a magzat fekvésétől függően a has különböző pontjain. Kardiotokográfnak (CTG) nevezzük a magzati szívműködés és a méhtevékenység egyidejű, folyamatos regisztrálására szolgáló készüléket. CTG-vizsgálattal fontos információkat szerezhetünk a magzat méhen belüli állapotáról. A vizsgálatot a 36. héttől kezdődően hetenként végezzük el, félórás megfigyelési idővel. Ebben az időszakban a magzati mozgások a hasfalon keresztül jól láthatóak és tapinthatóak. Fontos adatokat szolgáltat a magzat méhen belüli állapotának megítéléséhez a magzatmozgások számlálása. Normális viszonyok között az anya 12 óra alatt legalább 10 alkalommal érzi a mozgást.

SZÜLÉSI ÉRZÉSTELENÍTÉS

Inhalációs technika (oxigén és nitrogénoxidul keverék belégzése)
A fájás kezdetekor lélegezzük be a kéjgázt, melynek hatása kb. 15 másodpercig tart. Előnye, hogy könnyen alkalmazható, a babára nincs káros hatással, és a kismama önmagát kontrollálja. A kéjgáz enyhíti, de nem szünteti meg teljesen a fájdalmakat.

Gerincvelői érzéstelenítés (epidurál technika)
E módszer lényege, hogy a gerinc mellé bejuttatott helyi érzéstelenítők blokkolják azokat az idegpályákat, amelyek a méhből, méhszájból és hüvelyből származó fájdalomingereket az agyba továbbítják. Tökéletes fájdalomcsillapítást eredményez. Ha császármetszésre kerül sor, egyéb érzéstelenítés alkalmazása nem szükséges. A gerincvelői érzéstelenítés nem fájdalmas, mert a beavatkozás előtt a bőrt érzéstelenítjük. Az epidurál tűt az ágyéki csigolyák tövisnyúlványai között vezetjük be, majd a tűn keresztül vékony műanyag csövet vezetünk át. Ezt a csövecskét (kanült) a tű eltávolítása után rögzítjük, és az érzéstelenítő oldatot rajta keresztül fecskendezzük be. Hatása kb. 15 percen belül jelentkezik, és 2-3 óráig tart. A befecskendezés a vajúdás alatt a fájdalomérzet visszatérésétől függően többször ismételhető.

AZ ÉLET ELSŐ PERCEI

A baba világrajöttét követő első percek mindenki számára a legmeghatóbb pillanatok közé tartoznak. Mi történik vele, milyen méréseket végeznek rajta ilyenkor? A baba szervezetében óriási változások következnek be születéskor, így első perceiben több mérésen, vizsgálaton is át kell esnie. Azért fontosak ezek, mert az eredmények pontos értékelésével a szakemberek könnyen megállapíthatják, szüksége van-e valamilyen speciális ellátásra, esetleg nagyobb beavatkozásra.

Az Apgar-teszt a szülés után közvetlenül az újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgáló módszer. A szívverést, légzést, izomtónust, reflexeket és a bőrszínt vizsgálják. Értéke 0 és 10 közé eshet. Az optimális érték 7-10 közé esik. 

Forrás